Ha február, akkor itt a farsang!
Miután vége a karácsonyi ünnepkörnek és megkezdődik az új év, Európa országaiban egy hatalmas, februári álarcosbálra készülnek az emberek. Ez a farsang. Ez az ünnep egyes kultúrákban a démonokat hivatott elűzni, máshol a telet zavarják el vele, de egyes országokban a húsvétot megelőző böjtidőszak előtt rúgnak ki a hámból. Lássuk, melyik nép hogyan farsangol!
Itt a farsang, áll a bál! – tartja a régi mondás, de vajon miért is öltünk ebben az időszakban álarcot, zajongunk minden lehetséges és lehetetlen módon és főként miért eszünk annyit, amennyi csak belénk fér?
Járjuk be Európát és tudjuk meg, mi az igazság, ha a farsangi szokásokról van szó!
Olaszország egyik legközismertebb farsangi mulatsága a velencei karnevál, ahol színpompás ruhákban és ragyogó maszkokban jelennek meg az emberek a közterületeken. De nem ez az egyetlen hangulatos karnevál az országban, épp ilyen híres az egy hónapon át tartó Viareggio-ban tartott farsang és a Narancsok harcáról elhíresült, Ivrea községében megrendezett karnevál is.
Hollandiában szinte minden városban más és más farsangi szokásokkal találkozhatunk, de Oroszországban és Angliában egyaránt a palacsinta, illetve a sajt az, amivel igazán felkészülnek am böjti időszakra.
Az oroszoknál egy hétig tart a Palacsinta, illetve a Sajt ünnepe.
A britek azonban csak egy napot, a nagyböjt előttit tartogatják a palacsinta nyújtotta élvezetre. Ezután már a nagyböjt végéig nem ettek hasonlóan tartalmas ételeket.
Görögországban az utolsó olyan nap után, amikor még lehet húst enni a böjtöt megelőzőem, egy egész hét van arra, hogy tejterméket fogyaszthassanak, ezért ezt Sajthétnek hívják. Ezután azonban a nagyböjt következik, amikor a húst, a tejterméket, vagy minden állati eredetű élelmiszer száműznek az étkezőasztalról
És mi a helyzet itthon farsang idején?
Hazánkban is csodás farsangi hagyományokkal találkozhatunk, gondoljunk csak a Mohácson minden évben megtartott busójárásra!
A félelmetes maszkokban felvonulók itt is a telet és a rossz szellemeket hivatottak elűzni nemcsak a külsejükkel, de a ricsajjal is, amit a kereplőkkel csapnak. Mindemellett a maskarák varázslatokat, többek között termékenységi mágiát is bemutatnak.
A farsangi időszak alatt az emberek hagyományosan sok és tartalmas ételt fogyasztottak, felkészülve a közeledő böjtre. A megrakott asztalok azonban termékenységi varázslathoz is kellettek, hiszen ezzel ösztökélték a természetet a gazdag termésre.
Korábban sokan ilyenkor tartották a menyegzőjüket is, hiszen ebben az időszakban – úgy tartották – garantált a gyermekáldás. Mivel a farsang utolsó napja hagyományos módon húshagyó keddre esik, amit a nagyböjt első napja, hamvazó szerda követ. A következő napra azonban felfüggeszthető a böjt, hogy a maradék étel ne romoljon meg, de a péntek már ismét az önmegtartóztatás ideje.
