Ballagásra ⋆ Ünnepeink

Ballagásra

Reggel, mikor felébredtem,
Hevesebben vert a szívem.
Megérezte talán bizony:
Búcsúzni fogunk e napon.

Díszben áll most az iskola,
Mindenütt virágok sora.
Szegény, jó öreg iskola
Mégis, mintha szomorkodna.

Szomorkodunk, mert búcsúzunk,
Hosszú útra elindulunk.
Emlékeink elkísérnek,
S eredménye a nyolc évnek.

Ez a nyolc év hamar eltelt,
Pedig a nap sokszor felkelt.
Gyorsan ugrottunk az ágyból,
El ne késsünk iskolából.

Kicsik voltunk, s már megnőttünk,
Tudásban sokat fejlődtünk.
Tanáraink segítsége
Készített fel az életre.

Most, hogy búcsúzni készülünk,
Mindent, mindent megköszönünk.
Iskolánk, te kedves voltál,
Második otthonunk voltál.

Jóságod most megköszönjük,
Emlékedet megőrizzük.
Kívánjuk, hogy sok éven át
Szeressen a sok kis diák.

Tanáraink körülvesznek,
Tőlünk ők is búcsút vesznek.
Itt-ott – talán néma csendben –
Könny csillan meg a szemükben.

Legnehezebb mégis nekünk,
Akik most végleg elmegyünk.
Szavakat alig találunk,
Hogy a sok jót megháláljuk.

Tudjuk, hogy sok baj volt velünk,
Amíg idáig elértünk.
Kérjük, bocsássák meg nekünk,
Mit ellenük elkövettünk.

Kezünk virággal van tele,
Szívünk hálával van tele.
Tanárnők és tanár urak,
Köszönjük nagy jóságtokat.

Úgy búcsúzunk, hogy ne fájjon,
Szívünk mindig visszavágyjon.
És ha összefut az utunk,
Találkozzon a mosolyunk.