25 érdekesség a Pünkösdről, amit kevesen ismernek

25 érdekesség a Pünkösdről, amit kevesen ismernek

25 érdekesség a pünkösdről, amit kevesen ismernek – hagyományok, történetek és meglepő tények

25 érdekesség a Pünkösdről, amit kevesen ismernek  Fedezd fel a pünkösd kevésbé ismert titkait! 25 izgalmas érdekesség, hagyományok, történelmi háttér és különleges szokások tegező, könnyen érthető stílusban.

A pünkösd sokak számára csak egy hosszú hétvégét jelent a naptárban, pedig ennél jóval többről van szó. Ez az ünnep egyszerre hordoz vallási, történelmi és népi hagyományokat, amelyek évszázadok óta formálják a kultúránkat. Mégis rengeteg olyan érdekesség kapcsolódik hozzá, amiről kevesen hallottak, pedig sokszor meglepően izgalmas történetek és szokások bújnak meg mögötte.

A pünkösd eredete egészen az ókorig nyúlik vissza, és az év egyik legkülönlegesebb időszaka a keresztény hagyományban. Ugyanakkor a népi kultúrában is fontos szerepet kapott: királyválasztások, termékenységi rítusok, virágos szokások és közösségi ünnepek tették színessé a tavasz végét. Ezek közül sok ma már eltűnt vagy átalakult, de nyomaik még mindig felfedezhetők a hagyományainkban.

Ebben a cikkben 25 olyan pünkösdi érdekességet gyűjtöttem össze, amelyeket valószínűleg te sem hallottál még mindennap. Megnézzük a kevésbé ismert történelmi hátteret, a különleges népszokásokat, és azt is, hogyan él tovább ez az ünnep a modern világban. Ha kíváncsi vagy arra, hogy mi minden rejtőzik a pünkösd mögött a hosszú hétvégén túl, akkor tarts velem – lesz benne bőven meglepetés.

Mi is az a pünkösd, és miért ünnepeljük?

A pünkösd a keresztény egyházi év egyik legfontosabb ünnepe, mégis sokan csak annyit tudnak róla, hogy egy hosszú hétvégét jelent. Valójában egy nagyon mély jelentéssel bíró ünnepről van szó, amely a húsvét utáni 50. napon következik, és a Szentlélek eljövetelét ünnepli.

a pünkösd vallási jelentése

A keresztény hagyomány szerint pünkösdkor a Szentlélek leszállt Jézus tanítványaira Jeruzsálemben. Ezt az eseményt az egyház „születésnapjaként” is szokták emlegetni, mert ekkor kezdődött meg a tanítványok tudatos missziós tevékenysége, vagyis az evangélium terjesztése.

• a Szentlélek eljövetele erőt és bátorságot adott a tanítványoknak
• a tanítványok különböző nyelveken kezdtek beszélni, hogy mindenki megértse az üzenetet
• ez az esemény a kereszténység világméretű terjedésének kezdetét jelképezi

miért pont 50 nap?

A pünkösd időpontja nem véletlen: a húsvét utáni 50. napon tartják. A „pünkösd” szó is erre utal, hiszen a görög „pentékoszté” szó jelentése is ötven.

• mindig mozgó ünnep, mert a húsvét dátumához kötődik
• ezért minden évben más napra esik
• a tavaszi időszak lezárását is jelképezi

a vallási és a népi hagyomány találkozása

Bár a pünkösd alapvetően egyházi ünnep, a népi kultúrában is erősen jelen van. Magyarországon és Európa számos részén különféle szokások kapcsolódtak hozzá, amelyek gyakran a természet újjászületéséhez és a termékenységhez kötődtek.

• pünkösdi királyválasztás
• pünkösdi királynéjárás
• virágokkal, zöld ágakkal való díszítés
• közösségi ünneplések és falusi játékok

mit jelent ma a pünkösd?

Napjainkban a pünkösd egyszerre vallási ünnep és jól megérdemelt pihenőidő. Sokak számára inkább a hosszú hétvége és a családi programok kerülnek előtérbe, de a hagyományok továbbra is élnek – ha más formában is.

• egyházi szertartások és misék
• családi összejövetelek
• kirándulások, szabadtéri programok
• helyi fesztiválok és hagyományőrző rendezvények

A pünkösd tehát nem csupán egy piros betűs ünnep a naptárban, hanem egy olyan történelmi és kulturális örökség, amely évszázadok óta formálja a közösségi életet és a hagyományainkat.

A pünkösd eredete – kevesen ismert történelmi háttér

A pünkösd eredete sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt sokan gondolnák, és nemcsak a keresztény hagyományhoz kötődik. Bár ma leginkább vallási ünnepként ismerjük, a gyökerei egy összetett történelmi és kulturális folyamatban keresendők, amelyben zsidó vallási hagyományok, ókori események és későbbi keresztény értelmezések is szerepet játszanak.

a zsidó gyökerek – sávuót ünnepe

A pünkösd egyik legfontosabb előzménye a zsidó „sávuót” ünnep, amelyet szintén a húsvét (pészah) után 50 nappal tartanak. Ez az ünnep eredetileg aratási hálaadás volt, később pedig a Tóra, vagyis a törvényadás emlékéhez kapcsolódott.

• a „hetek ünnepe” jelentést is hordozza
• az aratás befejezését ünnepelték
• később vallási tartalommal is bővült

👉 innen származik a pünkösd időzítése is, hiszen mindkettő az 50 napos időszakhoz kötődik.

jeruzsálemi események – a keresztény pünkösd kezdete

A keresztény hagyomány szerint a pünkösd eredete egy jeruzsálemi eseményhez kapcsolódik, amelyet az Apostolok Cselekedetei könyve ír le. A történet szerint Jézus tanítványai együtt voltak, amikor egy különleges jelenség történt: erős szél támadt, és lángnyelvek jelentek meg felettük.

• a Szentlélek leszállt a tanítványokra
• a tanítványok különböző nyelveken kezdtek beszélni
• sokan megértették őket, bár különböző nemzetekből érkeztek

Ez az esemény a keresztény egyház szimbolikus „születésnapjának” számít, mert innentől kezdve indult el a tanítások tudatos terjesztése.

hogyan terjedt el az ünnep Európában?

A pünkösd ünneplése a kereszténység terjedésével együtt jutott el Európa különböző részeire. A középkorban már az egyházi év egyik kiemelt ünnepeként tartották számon, és sok helyen munkaszüneti nappá vált.

• a római egyház liturgiájának része lett
• templomi szertartásokkal ünnepelték
• később népi hagyományokkal is összekapcsolódott

magyarországi megjelenése és szerepe

Magyarországon a pünkösd a kereszténység felvételével jelent meg, és hamar beépült a vallási és népi kultúrába is. A középkorban különösen fontos ünnep volt, amelyhez számos közösségi esemény is kapcsolódott.

• templomi ünneplések és körmenetek
• falusi közösségi játékok és versenyek
• pünkösdi királyválasztás hagyománya
• termékenységi és tavaszünnepi szokások

táblázat: a pünkösd eredetének fő rétegei

miért fontos ismerni az eredetét?

A pünkösd története azért különleges, mert több kultúra és korszak rétegeiből épül fel. Nem egyetlen pillanatban „született”, hanem hosszú fejlődés eredménye, amelyben vallás, hagyomány és közösségi élet is szerepet játszott.

• segít jobban megérteni az ünnep jelentését
• rávilágít a vallási és kulturális kapcsolatokra
• megmutatja, hogyan formálódnak az ünnepek az idők során

A pünkösd eredete tehát sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk: egyszerre kapcsolódik ősi zsidó hagyományokhoz, a keresztény egyház legkorábbi történetéhez és a középkori európai népi kultúrához is.

25 érdekesség a pünkösdről (1–10)

A pünkösdhöz rengeteg olyan történet, hagyomány és kevésbé ismert tény kapcsolódik, amiről sokan nem is hallottak. Ezek közül most az első 10 érdekességet gyűjtöttem össze, hogy jobban megértsd, mennyire gazdag ez az ünnep.

1. a „pünkösd” szó jelentése 50

A pünkösd neve a görög „pentékoszté” szóból ered, ami szó szerint ötvenet jelent, utalva a húsvét utáni 50. napra.

2. a keresztény egyház születésnapja

A hagyomány szerint ezen a napon „született meg” az egyház, amikor a tanítványok elkezdték terjeszteni Jézus tanításait.

3. a Szentlélek eljövetele

A keresztény hit szerint a Szentlélek ekkor szállt le az apostolokra, különleges lelki erőt adva nekik.

4. lángnyelvek és szélzúgás

A bibliai leírás szerint az eseményt erős szél és „tüzes lángnyelvek” kísérték, amelyek a Szentlélek jelenlétét jelképezték.

5. a nyelvek csodája

A tanítványok különböző nyelveken kezdtek beszélni, hogy mindenki megértse az üzenetüket – ezt hívják a „nyelvek csodájának”.

6. piros szín szimbolikája

A pünkösd liturgikus színe a piros, ami a Szentlélek tüzét és erejét jelképezi.

7. a pünkösd mindig mozgó ünnep

A húsvét dátumához kötődik, ezért minden évben más napra esik, de mindig 50 nappal későbbre.

8. a pünkösdi rózsa neve nem véletlen

Ez a gyönyörű virág gyakran pont pünkösd környékén virágzik, innen kapta a nevét.

9. régen többnapos ünnep volt

A középkorban a pünkösd nem csak egy napos esemény volt, hanem többnapos ünneplés, sokszor munkaszünettel.

10. zsidó gyökerek

A pünkösd időzítése a zsidó sávuót ünnepből ered, amelyet szintén 50 nappal húsvét után tartanak.

25 érdekesség a pünkösdről (11–20)

Folytatva a pünkösd kevésbé ismert történeteit és szokásait, ebben a részben újabb 10 érdekességet hoztam, amelyek még közelebb visznek ahhoz, hogyan alakult ki és hogyan él tovább ez az ünnep a hagyományokban.

11. a pünkösd az egyház „missziós indulása”

A keresztény hagyomány szerint pünkösdtől kezdve indult el igazán a tanítványok térítő munkája, vagyis az evangélium terjesztése a világban.

12. a galamb szimbóluma

A Szentlelket gyakran galamb formájában ábrázolják, ami a békét, tisztaságot és isteni jelenlétet jelképezi.

13. a tűz jelképe

A „lángnyelvek” nem véletlenek: a tűz az átalakulás, erő és lelki megújulás szimbóluma a pünkösdi hagyományban.

14. a pünkösdi király rövid „uralkodása”

A népi hagyományban megválasztott pünkösdi király hatalma csak néhány napig vagy hétig tartott, mégis különleges kiváltságokat élvezett.

15. lovas és ügyességi versenyek

A pünkösdi királyt sok helyen lovas ügyességi próbák vagy erőpróbák alapján választották ki.

16. pünkösdi király „kiváltságai”

A kiválasztott király gyakran ingyen ihatott a kocsmában vagy különleges tiszteletet kapott a közösségben.

17. pünkösdi királynéjárás

Ez egy népszokás, ahol fiatal lányok körbejárták a falut, énekeltek és jókívánságokat mondtak a házaknál.

18. a virágok kiemelt szerepe

A pünkösd egyik legfontosabb jelképe a virág, amely a természet újjászületését és a tavasz teljességét jelzi.

19. zöld ágak és termékenységi rítusok

Régen a házakat zöld ágakkal díszítették, mert úgy hitték, hogy ez szerencsét és termékenységet hoz.

20. pünkösd és a középkori vásárok

Sok európai városban pünkösd idején nagy vásárokat tartottak, amelyek fontos gazdasági események is voltak.

25 érdekesség a pünkösdről (21–25)

A pünkösdről szóló érdekességek utolsó részében még néhány kevésbé ismert, de nagyon izgalmas hagyományt és tényt hoztam, amelyek tovább színesítik az ünnep történetét és jelentését.

21. a pünkösdi víz hiedelme

Egyes népi hagyományok szerint a pünkösdkor merített víz különleges erővel bír, és egész évben szerencsét vagy egészséget hozhat.

22. a természet „csúcspontja”

A népi gondolkodásban pünkösd a tavasz kiteljesedését jelképezi, amikor a természet a legszebb és leggazdagabb formáját mutatja.

23. pünkösdi népdalok és játékok

Számos magyar népdal és gyermekjáték kapcsolódik ehhez az ünnephez, amelyek közösségi élményként maradtak fenn.

24. pogány és keresztény elemek keveredése

A pünkösdi hagyományokban egyszerre találunk keresztény vallási és régebbi, pogány termékenységi szokásokat is.

25. ma is élő hagyományok

Bár sok régi szokás eltűnt, több pünkösdi hagyomány – például a virágdíszítés vagy a templomi ünneplés – ma is él Magyarországon és Európa más részein is.

Pünkösdi hagyományok magyarországon

Magyarországon a pünkösd nemcsak vallási ünnep, hanem gazdag népi hagyományokkal átszőtt közösségi esemény is volt évszázadokon át. Sok szokás ma már inkább hagyományőrző rendezvények formájában él tovább, de a mögöttük lévő gondolatok – a termékenység, a közösség ereje és a tavasz ünneplése – ma is felismerhetők.

pünkösdi királyválasztás – a legismertebb hagyomány

Az egyik legismertebb magyar pünkösdi szokás a pünkösdi királyválasztás volt. Ez nem valódi uralkodót jelentett, hanem egy ügyességi versenyen kiválasztott „falusi királyt”.

• főleg fiatal legények vettek részt benne
• lovas és fizikai ügyességi próbák döntöttek
• a győztes rövid ideig különleges tiszteletet kapott

👉 a „király” gyakran ingyen ihatott a kocsmában, és a közösség kiemelt tagjaként kezelték egy ideig.

pünkösdi királynéjárás – a lányok ünnepe

Ez egy szép, éneklős hagyomány volt, amelyben fiatal lányok járták a falut.

• egy „királynét” választottak maguk közül
• házról házra jártak énekelve és jókívánságokat mondva
• virágokkal és szalagokkal díszítették őket

👉 a szokás célja a szerencse, egészség és termékenység köszöntése volt.

templomi ünneplések és körmenetek

A vallási oldal is fontos szerepet kapott a pünkösdben.

• ünnepi miséket tartottak
• körmeneteket szerveztek
• a templomokat gyakran piros virágokkal díszítették

👉 a piros szín a Szentlélek tüzet és erejét jelképezte.

zöldágas díszítés és természetkultusz

A pünkösdhöz erősen kapcsolódott a természet tisztelete is.

• házakat zöld ágakkal díszítettek
• virágkoszorúkat készítettek
• a tavasz kiteljesedését ünnepelték

👉 sokan úgy hitték, hogy a zöld ágak szerencsét és termékenységet hoznak.

falusi játékok és közösségi események

A pünkösd egyben közösségi ünnep is volt, ahol a szórakozás is fontos szerepet kapott.

• versenyek és ügyességi játékok
• táncos mulatságok
• közös étkezések és vásárok

👉 ezek erősítették a falusi közösségek összetartását.

táblázat: pünkösdi hagyományok magyarországon

hogyan élnek tovább ma ezek a hagyományok?

Bár sok régi szokás már nem a mindennapok része, nem tűntek el teljesen.

• falusi fesztiválokon újraélesztik őket
• iskolai és óvodai programokban megjelennek
• néptánc- és hagyományőrző csoportok ápolják
• turisztikai rendezvények részei lettek

A magyar pünkösdi hagyományok jól mutatják, hogyan fonódik össze a vallás, a természet és a közösségi élet egyetlen ünnepben. Ezek a szokások nemcsak a múlt emlékei, hanem ma is segítenek abban, hogy jobban megértsük, hogyan ünnepeltek és gondolkodtak elődeink.

Táblázat – pünkösdi szokások összehasonlítása

Az alábbi táblázat segít gyorsan átlátni a legfontosabb pünkösdi szokásokat, azok jelentését és azt, hogy mennyire élnek még ma is a magyar hagyományokban.

Ez a táblázat jól mutatja, hogy bár a pünkösdi hagyományok egy része ma már inkább kulturális örökségként él tovább, sok elem még mindig része a közösségi ünnepléseknek és a modern pünkösdi programoknak.

Pünkösd a mai világban – mit jelent nekünk?

A pünkösd ma már sokak számára elsősorban egy hosszú hétvégét jelent, amikor végre lehet pihenni, kirándulni vagy együtt lenni a családdal. Ugyanakkor az ünnep mélyebb jelentése nem tűnt el: csak átalakult, és ma inkább kevesebb vallási, de több kulturális és közösségi szerepet kap.

vallási jelentés ma

A keresztény közösségekben a pünkösd továbbra is kiemelt ünnep maradt.

• templomi szertartásokkal emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről
• sok helyen külön ünnepi miséket tartanak
• a hívők számára ez a hit megerősítésének időszaka

👉 bár kevesebben vesznek részt rendszeresen, a jelentése változatlan maradt.

a hosszú hétvége szerepe

A modern életben a pünkösd egyik legnagyobb „értéke” a szabadidő.

• sokan utaznak vagy kirándulnak
• családi és baráti összejövetelek kerülnek előtérbe
• a természetben töltött idő különösen népszerű

👉 a tavasz végi időpont ideális kikapcsolódásra.

hagyományok új formában

A régi pünkösdi szokások nem tűntek el teljesen, csak átalakultak.

• pünkösdi királyválasztás → falusi fesztiválok, játékos versenyek
• királynéjárás → óvodai és iskolai programok
• zöldágas díszítés → tavaszi dekorációk

👉 a hagyományok inkább élményként, mint rituáléként vannak jelen.

közösségi élmény szerepe

A pünkösd ma is alkalmat ad arra, hogy az emberek kapcsolódjanak egymáshoz.

• helyi rendezvények és fesztiválok
• közösségi programok, falunapok
• családi összejövetelek

👉 a közösség élménye továbbra is az ünnep egyik legfontosabb része.

természet és tavasz ünneplése

A pünkösd időpontja miatt erősen kapcsolódik a természethez is.

• a tavasz teljessége és a nyár közeledte
• virágzás, zöldellő tájak
• szabadtéri programok ideje

👉 sokan már nem vallási, hanem „természetünnepként” élik meg.

táblázat: pünkösd jelentése régen és ma

miért fontos még ma is?

Bár a világ sokat változott, a pünkösd még mindig hordoz értékeket:

• emlékeztet a közösség erejére
• lehetőséget ad a lassításra és pihenésre
• összeköti a múltat a jelennel
• segít megőrizni a kulturális hagyományokat

A pünkösd tehát a mai világban is élő ünnep, csak más formában. Van, aki a hitén keresztül kapcsolódik hozzá, mások a természetben vagy a családi programokban találják meg a jelentését – de a lényeg ugyanaz maradt: egy különleges időszak, amikor kicsit kiszakadhatunk a hétköznapokból.

Érdekességek, amiket kevesen tudnak a pünkösdről

A pünkösd egy olyan ünnep, amelyről sokan csak alapvető dolgokat tudnak – például hogy a húsvét utáni időszakhoz kapcsolódik vagy hogy hosszú hétvégét jelent. Valójában azonban rengeteg meglepő, kevésbé ismert részlete van, amelyek még izgalmasabbá teszik ezt az ünnepet.

1. a pünkösd eredetileg nem keresztény ünnep volt

A pünkösd időzítése már a zsidó „sávuót” ünnephez kapcsolódott, amely aratási és vallási hálaadó ünnep volt.

2. nem mindig „pünkösdnek” hívták

A név a görög „pentékoszté” szóból származik, ami egyszerűen „ötvenedik napot” jelent – sok nyelvben hasonló az elnevezés.

3. a Szentlélek eljövetelét tűz és szél kísérte

A bibliai leírás szerint erős szélzúgás és „lángnyelvek” jelentek meg, ami szimbolikusan az isteni jelenlétet jelképezi.

4. a „nyelvek csodája” nem csak vallási jelenség

A tanítványok különböző nyelveken beszéltek, hogy mindenki megértse őket – ez a kommunikáció és nyitottság jelképe is lett.

5. a pünkösd a keresztény egyház „születésnapja”

Sokan nem tudják, de ezt az ünnepet tekintik az egyház kezdetének, amikor a tanítványok közösséggé formálódtak.

6. a pünkösdi rózsa neve ünnepi eredetű

Ez a virág gyakran pont pünkösd idején nyílik, innen kapta a nevét – nem véletlenül lett az ünnep egyik jelképe.

7. a piros szín nem dekoráció, hanem szimbólum

A liturgiában használt piros a Szentlélek tüzét és erejét jelképezi, nem pusztán ünnepi dísz.

8. a pünkösdi király „uralkodása” csak pár napig tartott

A népi hagyomány szerint a kiválasztott király kiváltságai nagyon rövid ideig éltek – sokszor csak az ünnep idején.

9. régen komoly versenyek döntöttek a „királyról”

Nem játék volt: lovas ügyességi próbák, erő- és ügyességi feladatok alapján választották ki.

10. a pünkösd egyes helyeken „zöld ünnep” volt

A természet tisztelete miatt sok faluban zöld ágakkal borították be a házakat és kapukat.

---

11. a pünkösd időpontja minden évben változik

Mivel a húsvét mozgó ünnep, a pünkösd is mindig más dátumra esik, de mindig 50 nappal utána van.

12. sok helyen virágkoronát viseltek

Európa több részén fiatal lányok virágkoszorút hordtak pünkösdkor, ami a tavaszt és termékenységet jelképezte.

13. a pünkösd régen vásárok ideje is volt

A középkorban sok városban nagy vásárokat rendeztek, ami gazdaságilag is fontos esemény volt.

14. a királynéjárás egy „jókívánság körút” volt

A lányok házról házra járva áldást és jókívánságokat vittek a falubelieknek.

15. a pünkösd sok népdalban is szerepel

Magyar népdalokban gyakran megjelenik a virágos, tavaszi hangulat és a pünkösdi szimbolika.

16. a természet energiájához is kötötték

A népi hiedelmek szerint pünkösdkor a természet „csúcsformában” van, ezért különösen erősnek tartották az ilyenkor végzett szertartásokat.

17. a pünkösdi víznek is tulajdonítottak erőt

Egyes hagyományok szerint a pünkösdkor merített víz szerencsét és egészséget hozhat.

18. a galamb nem véletlen szimbólum

A galamb a béke és a Szentlélek egyik legősibb jelképe a keresztény ikonográfiában.

19. a pünkösd és a tavasz „határünnep”

Sok kultúrában ez jelzi a tavasz végét és a nyár kezdetét.

20. a modern ünneplés sokkal „csendesebb”

Míg régen hangos, közösségi esemény volt, ma inkább családi pihenés és hosszú hétvége jellemzi.

21–25. röviden még néhány meglepő tény

• a pünkösdi szokások sok pogány hagyományból is merítenek
• egyes falvakban ma is újraélesztik a régi játékokat
• a pünkösd szimbolikája több mint 2000 éves hagyományokra épül
• sok országban külön virágfesztiválokat tartanak ilyenkor
• a pünkösd egyszerre vallási, kulturális és természeti ünnep is

A pünkösd tehát sokkal több, mint egy egyszerű hosszú hétvége: egy rendkívül rétegzett, szimbolikus ünnep, amelyben vallási történetek, népi hagyományok és természeti megfigyelések egyaránt összekapcsolódnak.

GYIK ❓

❓ mi a pünkösd lényege?

A pünkösd a keresztény hagyomány szerint a Szentlélek eljövetelét ünnepli, amely a tanítványok megerősödését és az egyház megszületését jelképezi.

❓ miért mindig más napra esik pünkösd?

Mert a húsvét időpontjához kötődik: a húsvét utáni 50. napon ünnepeljük, ezért minden évben változik a dátuma.

❓ mit jelent a pünkösd szó?

A szó a görög „pentékoszté” kifejezésből származik, ami „ötvenedik napot” jelent.

❓ miért piros a pünkösd színe?

A piros a Szentlélek tüzét, erejét és jelenlétét jelképezi a keresztény liturgiában.

❓ mi az a pünkösdi királyválasztás?

Egy régi magyar népszokás, ahol ügyességi és erőpróbák alapján választottak egy „királyt”, aki rövid ideig különleges kiváltságokat kapott.

❓ ma is tartanak pünkösdi hagyományokat?

Igen, főleg hagyományőrző rendezvényeken, falusi fesztiválokon és iskolai programokban élnek tovább a régi szokások.

❓ a pünkösd csak vallási ünnep?

Nem. Bár vallási eredetű, ma már kulturális és családi ünnepként is sokan megélik, főleg a hosszú hétvége miatt.

 

• Farsang
• Halloween
• Húsvét
• Húsvéti locsoló versek
• Anyák napja
• Anyák napi versek
• Ballagás
• Pedagógusnap
• Pünkösd
• Gyereknap
• Apák napja
• Versek gyerekeknek
• Versek mindenkinek
• Márton-nap
• Mikulás
• Mikulás versek
• Karácsony
• Karácsonyi versek
• Szilveszter- Újév
• Valentin-nap
• Köszöntések
• Idézetek lapja
• Névnapi köszöntések
• Névnapok
• Olvasónapló – Kötelező olvasmányok
• Miért kell- mihez kell- hogyan kell-  mikor kell?