Pünkösd napja:
Mikor van Pünkösd napja 2025-ben?
Tudd meg a dátumot és a legfontosabb tudnivalókat!
Pünkösd 2025-ben június 8-9-én lesz. Tudj meg mindent erről a mozgó ünnepről: a dátumról, vallási hátteréről és hazai szokásairól könnyed, közérthető stílusban!
Mikor lesz Pünkösd 2025-ben?
Pünkösd 2025-ben június 8-án (vasárnap) lesz, és a Pünkösd hétfő június 9-én esik.
Pünkösd a keresztény naptár egyik legfontosabb ünnepe, amely mindig húsvét utáni 50. napra esik. Ezért Pünkösd dátuma minden évben változik, mivel húsvét is mozgó ünnep, ami a tavaszi napéjegyenlőség utáni első telihold utáni vasárnapra esik.
Miért változik a Pünkösd időpontja?
A Pünkösd és húsvét közötti kapcsolat az oka annak, hogy Pünkösd dátuma minden évben más. Mivel húsvétot a holdciklusokhoz igazítják, a dátumok évről évre eltérőek. Pünkösd mindig 50 nappal húsvét után van, tehát a Pünkösd időpontja minden évben különbözik.
A pontos kiszámítási alap: Pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnap (a húsvéti vasárnapot követően), ezért az ünnep dátuma egy naptári éven belül minden évben eltérhet.
Mi a Pünkösd vallási jelentősége?
Pünkösd a kereszténységben a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Az apostolok és a hívek ekkor kapták meg a Szentlelket, ami Jézus ígérete volt számukra. Ekkor indult el igazán a kereszténység terjedése, hiszen a tanítványok elkezdtek hirdetni Jézus tanait és üzenetét.
Pünkösd tehát az egyház „születésnapja”, amikor a keresztény közösség hivatalosan is elkezdte misszióját, hogy elérje a világot. Az ünnep tehát nemcsak vallási, hanem történelmi szempontból is kiemelkedő.
Mi a Pünkösd jelentése?
A Pünkösd jelentése szoros kapcsolatban áll a kereszténység egyik legfontosabb eseményével: a Szentlélek eljövetelével. A Pünkösd a keresztény egyház számára az egyik legfontosabb ünnep, amely húsvét után 50 nappal, mindig vasárnapra esik. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek arról az eseményről, amikor a Szentlélek leszállt az apostolokra, ezzel elindítva a kereszténység terjedését a világban.
Pünkösd vallási jelentése:
-
Szentlélek eljövetelének ünnepe: Pünkösd a keresztény tanítás szerint a Szentlélek eljövetelének napja. Az apostolok, akik addig Jézus tanításait próbálták megérteni és hirdetni, most végre megkapták a Szentlélek erejét. A Biblia szerint Apostolok Cselekedetei 2 írja le, hogy a Szentlélek „nyelveken szólás” formájában megjelent az apostolok között, és mindegyikük különböző nyelveken kezdett beszélni. Ez volt az a pillanat, amikor az apostolok készen álltak arra, hogy hirdessék Jézus üzenetét és elkezdjék a keresztény közösség építését.
-
Az egyház születésnapja: A Pünkösd tehát nemcsak vallási, hanem történelmi értelemben is rendkívül fontos, hiszen a kereszténység ezen a napon indult el igazán. Az apostolok és a követők megértették, hogy a Szentlélek segítségével képesek elérni a világ különböző tájait, hogy hirdessék az evangéliumot. Az egyház születésnapjaként tartják számon.
Pünkösd szimbolikus jelentése:
-
A Szentlélek szimbólumai: A keresztény szimbolikában a Szentlélek gyakran tűz, szél vagy galamb formájában jelenik meg. A tűz a Szentlélek erejét és tisztító hatását jelképezi, míg a szél a Szentlélek láthatatlan, mégis mindenütt jelenlévő természetét. A galamb pedig a békét és a szelídséget jelképezi.
-
A közösség és az egység szimbóluma: A Pünkösd az egység és a közösség ünnepe is, hiszen az apostolok, akik korábban szétszóródva voltak, most közösen kapták meg a Szentlelket, és egyesült erővel indultak el a világba, hogy hirdessék Jézus üzenetét. Ez a nap tehát a keresztény közösség kezdetét is jelzi, amely azóta is törekszik az egységre és a testvériségre.
Hogyan ünneplik a Pünkösdöt?
Pünkösd vallási jelentősége mellett számos hagyomány is kapcsolódik az ünnephez, különösen a magyar népszokásokban. Ilyen például a pünkösdi királyválasztás és a zöldágjárás, amelyek a tavaszi újjászületést, a természet megújulását ünneplik. Az egyházakban ilyenkor különleges miséket tartanak, és sok helyen bérmálás is zajlik, amely a keresztény közösségben a felnőtté válás szertartása.
Pünkösd tehát a keresztény vallásban nemcsak vallási ünnep, hanem közösségi és szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ez a nap az egyház megalakulásának és a Szentlélek eljövetelének emléknapja.
Hogyan ünneplik a Pünkösdöt Magyarországon?
Pünkösd Magyarországon többféle hagyománnyal és szokással kapcsolódik össze, amelyek a vallási és népi elemek keveredéséből alakultak ki. Az ünnep vallási jelentősége mellett a magyar kultúrában számos érdekes és vidám szokás él, amelyek közül sok a tavasz és a természet megújulásának ünnepléséhez kapcsolódik.
1. Vallási ünneplés
Pünkösd vallási oldala a templomi szertartásokkal kezdődik. Az egyházakban szentmiséket tartanak, amelyek középpontjában a Szentlélek eljövetelének emlékezete áll. Ilyenkor különösen fontosak a bérmálások, amikor a fiatalok megerősítik keresztény hitüket és elköteleződnek a vallásos élet mellett. Az ünnepi szertartások célja, hogy emlékeztessenek a kereszténység születésére és a közösség erejére.
2. Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás egy hagyományos magyar szokás, amely a tavasz és a termékenység ünneplésére szolgált. A fiatal férfiak közül választottak egy „pünkösdi királyt”, aki az ünnep alkalmával különleges szerepben tűnt fel. A királyt ünnepélyes körülmények között választották meg, és ő vezette a pünkösdi mulatságokat, táncokat és játékokat. A választott király gyakran színes ruhában jelent meg, és ő irányította a szórakozást, miközben szimbolizálta a termékenységet és az új élet kezdetét.
3. Zöldágjárás
A zöldágjárás szintén egy ősi magyar népszokás, amely a tavasz és a friss növényzet megújulását ünnepli. Pünkösd környékén a fiatalok fák ágait vagy zöld növényeket, virágokat hoztak a házak elé, vagy a ház körül helyezték el ezeket, hogy megteremtsék a frissesség és az újjászületés szimbólumát. A zöldágakhoz kapcsolódó szokások gyakran a termékenység és a gazdag termést is szimbolizálták, és sok helyen még ma is láthatók.
4. Pünkösdi locsolás
A pünkösdi locsolás, amely kísértetiesen hasonlít a húsvéti locsolkodáshoz, egy régi magyar hagyomány. A fiatal férfiak ilyenkor meglátogatják a lányokat, és virágot hoznak nekik, miközben kis locsolóverseket mondanak. A lányok pedig piros tojást, illetve más ajándékot adnak a locsolóknak. A locsolás szimbolikus jelentése a termékenység és a frissesség kívánása, és a szokás általában a fiatalok körében él, de manapság egyre inkább családi vagy baráti eseményként is megjelenik.
5. Családi összejövetelek, piknikek és kirándulások
Pünkösd egy hosszú hétvégére esik, így sokan családi összejöveteleket, piknikeket, kirándulásokat szerveznek. A tavaszi időszakban, amikor a természet megújulása a legszembetűnőbb, a családok sokszor a szabadban ünnepelnek, élvezve a friss levegőt és a természet szépségét. Sokan ilyenkor látogatják meg a rokonokat, és közös étkezéseken, sütögetéseken vesznek részt.
6. Pünkösdi táncok és mulatságok
A pünkösdi mulatságok, táncok és fesztiválok szintén fontos részei az ünnepnek Magyarországon. A falvakban és kisebb településeken gyakran rendeznek helyi fesztiválokat, ahol zenészek, táncosok és hagyományőrző csoportok mutatják be műsoraikat. A pünkösdi táncok általában a fiatalok körében népszerűek, és a közösségi ünneplés örömét fejezik ki.
7. Pünkösdi ételek és finomságok
A Pünkösdöt Magyarországon különleges ételek és sütemények kísérhetik. Ilyenkor gyakran kerülnek az asztalra pünkösdi kalácsok, friss tavaszi zöldségek és tojásételek, amelyek a tavasz elérkezését és a bőséget jelképezik. A hagyományos étkezésekhez hozzátartoznak a családi és baráti összejövetelek, amelyek során finom ételek, sütemények és frissítő italok kerülnek az asztalra.
A Pünkösd Magyarországon tehát egy különleges ünnep, amely a vallási szertartások mellett a tavaszi hagyományokat és népszokásokat is magában foglalja. A templomi szertartások, a pünkösdi királyválasztás, a zöldágjárás, a locsolás és a családi összejövetelek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Pünkösd egy igazán különleges és vidám ünnep legyen, amely erősíti a közösségi kapcsolatokat és a természet iránti tiszteletet.
Miért változik Pünkösd dátuma évente?
A Pünkösd dátumának változása a keresztény naptár sajátosságából ered. Pünkösd a Húsvét utáni 50. napon esik, és mivel Húsvét dátuma minden évben változik, így Pünkösd is más-más napra esik az év során.
Miért változik Húsvét dátuma?
Húsvétot az első tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra ünneplik. Ez a szabály az Nikai Zsinat (325-ben) óta érvényes, és azóta is a napéjegyenlőségek és holdciklusok figyelembevételével számítják ki. Mivel a holdciklusok évente különböznek, ezért Húsvét napja is évről évre eltér, és ennek következtében Pünkösd dátuma is változik.
Hogyan számítják ki Pünkösd dátumát?
Pünkösd pontos dátuma mindig Húsvét vasárnapjától számított 50. napra esik, ami tehát mindig egy vasárnap. Mivel Húsvét napja változik évről évre, Pünkösd napja is eltérő lesz, de mindig a Húsvét utáni 7. hét vasárnapjára esik.
A keresztény naptár és a holdciklusok
A keresztény egyház a nap- és holdciklusokat figyelembe véve állapítja meg a Húsvét időpontját. A tavaszi napéjegyenlőség után következő első holdtöltétől számított első vasárnap a Húsvét. Mivel a holdciklusok és a napéjegyenlőség nem pontosan azonos időpontban történnek, ezért a Húsvét és ezzel együtt Pünkösd is évről évre változó dátumra esik.
Miért fontos a Pünkösd dátuma?
Pünkösd, mint a keresztény ünnepek sorában az egyik legfontosabb, a Szentlélek eljövetelére emlékezik, és az egyház születését jelenti. A pontos időpontja annak a keresztény szertartási időszaknak a végét is jelzi, amely Húsvéttal kezdődött.
Összefoglalva tehát, Pünkösd dátuma azért változik évente, mert a számítása Húsvét dátumához kötődik, amely pedig a tavaszi holdciklusokhoz igazodik, így minden évben más napra esik.
A Pünkösd vallási és kulturális jelentősége
A Pünkösd vallási és kulturális jelentősége különböző szempontokból is kiemelkedő. Ez az ünnep nemcsak a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, hanem számos népi szokással és társadalmi hagyománnyal is összefonódik, amelyek évszázadok óta élnek a magyar kultúrában.
Vallási jelentősége
Pünkösd a kereszténységben Jézus Krisztus mennybemenetele utáni 50. napon, a Szentlélek eljövetelének emlékére van ünnepelve. Ez az esemény a keresztény egyház születését is jelzi, hiszen ekkor kapták meg a tanítványok és a követők a Szentlélek ajándékait, amelyek megerősítették őket abban, hogy világszerte terjesszék a kereszténység üzenetét.
Pünkösd vallási tartalma:
-
A Szentlélek eljövetelének ünnepe: A keresztény hagyomány szerint ezen a napon küldte el Isten a Szentlelket, amely az apostolok szívét megtöltötte a hit erejével, és lehetővé tette számukra, hogy elkezdjék hirdetni az evangéliumot.
-
Az egyház születése: A Szentlélek ajándékával kezdődött el a keresztény közösségek szerveződése és a kereszténység terjedése.
-
A bérmálás szertartása: A katolikus egyházban Pünkösd alkalmával gyakran végeznek bérmálást, amely a keresztény hit megerősítését és a Szentlélek ajándékaival való betöltést jelenti.
Pünkösd tehát egy különleges vallási ünnep, amely a keresztények számára a hit megerősödését és a közösség születését jelenti.
Kulturális jelentősége
Pünkösd jelentősége nem csupán vallási szempontból fontos, hanem a magyar kultúrában is mély hagyományokkal bír. A tavasz, a megújulás és a termékenység ünnepe, ami a természet ritmusát és az emberek életét is meghatározza. Az ünnephez számos népi szokás, hagyomány és szórakoztató program kapcsolódik, amelyek összekapcsolják az embereket, és hozzájárulnak a közösségi érzés megerősödéséhez.
A pünkösdi szokások és hagyományok:
-
Pünkösdi királyválasztás: A régi magyar hagyományok szerint ezen a napon a fiatalok választották meg a „pünkösdi királyt”, aki az ünnepségek középpontjában állt. A király választása szórakoztató és játékos módon zajlott, de emellett a termékenység és a bőség szimbólumaként is funkcionált.
-
Zöldágjárás: A zöldágjárás a tavasz ünneplését szolgálta, amikor a fiatalok zöld ágakat vagy virágokat hoztak a házak elé, hogy a friss növényzet és a termékenység szimbólumait elhozzák.
-
Pünkösdi locsolás: Hasonlóan a húsvéti locsolkodáshoz, Pünkösd alkalmával is szokás volt, hogy a fiatal férfiak meglátogatták a lányokat, virágot hoztak nekik és locsolóverseket mondtak. A locsolás célja a termékenység és a frissesség kívánása volt, és a locsolók gyakran ajándékokat kaptak cserébe.
-
Táncok és mulatságok: A pünkösdi mulatságok, táncok és fesztiválok jelentős részei voltak a közösségi életnek. A fiatalok összegyűltek, hogy táncoljanak, szórakozzanak, és közösen ünnepeljék meg a természet megújulását. A pünkösdi táncok és énekek gyakran az életörömöt, a közösség erejét és a természet szépségét ünnepelték.
-
Családi összejövetelek, piknikek: Pünkösd egy hosszú hétvégére esik, így sokan családi összejöveteleket, piknikeket vagy kirándulásokat szerveznek. A szabadban való ünneplés lehetőséget ad arra, hogy az emberek együtt élvezzék a tavaszi napsütést, és megünnepeljék a közösségi kapcsolatokat.
Pünkösd a társadalmi összetartozásban
Pünkösd nemcsak vallási vagy természeti ünnep, hanem a társadalmi összetartozás egyik fontos eszköze is. A közösségi programok, szokások és családi ünneplések segítenek az embereknek abban, hogy megosszák örömeiket, és megerősítsék kapcsolataikat. A hagyományok ápolása és a közös ünneplés hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz és a közösség erejének megőrzéséhez.
A Pünkösd vallási és kulturális jelentősége tehát mindkét szinten kiemelkedő. Vallásilag a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésére emlékezünk, míg kulturálisan a tavasz, a megújulás és a közösségi élet örömét ünnepeljük. A pünkösdi szokások és hagyományok erősítik a közösségi érzést és segítenek megőrizni a kulturális örökséget, miközben hozzájárulnak a termékenység, a bőség és az élet örömeinek ünnepléséhez.
Pünkösd és a családi ünneplés
A Pünkösd nemcsak vallási jelentőségű ünnep, hanem nagyszerű lehetőség arra is, hogy a családok közösen ünnepeljenek, együtt töltsenek időt, és megosszák örömeiket. Az ünnep családi körben való megéléséhez számos szokás és hagyomány kapcsolódik, amelyek mind a közösség erejét és a tavasz megújulását ünneplik.
Miért különleges a Pünkösd a családok számára?
Pünkösd hagyományosan egy hosszú hétvégére esik, így remek alkalom arra, hogy a családok közösen töltsenek időt, akár pihenéssel, szórakozással, vagy vallási szertartások látogatásával. Az ünnep a család összetartozását és a közösségi élet fontosságát is hangsúlyozza, különösen, ha a családok együtt vesznek részt a pünkösdi szokásokban és hagyományokban.
Családi szokások és hagyományok
Pünkösd környékén a családok számára számos szokás kínál lehetőséget a közös ünneplésre. Magyarországon több olyan hagyomány is él, amely kifejezetten a családok, gyerekek és szomszédok közötti közösségi kapcsolatokat erősíti.
1. Pünkösdi királyválasztás
Bár a pünkösdi királyválasztás hagyománya inkább fiatalok körében volt elterjedt, sok család emlékezhet rá, hogy gyermekkorukban részt vettek ezen a szórakoztató programon. A fiatalok választották meg a pünkösdi királyt, aki egy-egy családi vagy közösségi ünnepség középpontjába került. Ez az esemény gyakran családi összejövetelekkel és vidám programokkal zajlott, így hozzájárult a családi kapcsolatok erősödéséhez.
2. Pünkösdi locsolás
A pünkösdi locsolás hasonlóan a húsvéti locsolkodáshoz, szoros kapcsolatban áll a családi ünnepléssel. A fiatal férfiak a lányokat meglátogatták, virágot hoztak, és különböző locsolóverseket mondtak. A locsolás célja a termékenység és a frissesség kívánása volt. Ez az egyedi hagyomány a családok számára remek alkalmat ad arra, hogy megerősítsék kapcsolataikat, szórakozzanak, és közben megéljék a közösség örömét.
3. Zöldágjárás
A zöldágjárás a tavasz ünneplését szolgálta, és a családok számára lehetőséget biztosított a közös ünneplésre. A fiatalok zöld ágakat vagy virágokat hoztak a házak elé, hogy a friss növényzet szimbólumát elhozzák, és a közösség megújulását ünnepeljék. A szokás különösen a vidéki családok körében volt elterjedt, és szoros közösségi élményt nyújtott.
4. Családi összejövetelek és piknikek
Pünkösd hosszú hétvégéje ideális időszak a családi összejövetelekre, közös étkezésekre és kirándulásokra. A családok gyakran a szabadban, a természetben ünnepelnek, és közösen élvezik a tavaszi napsütést. A közös főzés, sütés és étkezés hagyományos pünkösdi ételek mellett (például pünkösdi kalács, sütemények) segítenek megerősíteni a családi kötelékeket és az összetartozás érzését.
5. Táncok és közösségi ünneplés
Pünkösd a közösségi ünneplés ideje is, így sok család él a lehetőséggel, hogy a környéken szervezett pünkösdi táncokon és mulatságokon vegyenek részt. A közös tánc, éneklés és szórakozás erősíti a családi összetartást, és egyúttal a generációk közötti kapcsolatokat is ápolja.
Családi vallási szertartások
A vallási szertartások is fontos szerepet játszanak a pünkösdi ünneplésben, különösen azok számára, akik vallásos családban élnek. A misék és bérmálások során a családok közösen vesznek részt az egyházi eseményeken, amelyeket sokszor családi vacsora vagy egyéb közös programok követnek. A pünkösdi szertartások nemcsak vallási értelemben, hanem a családi közösség megerősítésében is fontos szerepet játszanak.
Miért fontos a családi ünneplés Pünkösd idején?
Pünkösd egy olyan ünnep, amely a közösségi és vallási értékekre egyaránt épít. A családi ünneplés lehetőséget ad arra, hogy a családok közösen átéljék a tavasz megújulását, megerősítsék kapcsolataikat, és megosszák örömeiket. Az ünnep központjában álló közösségi szokások és hagyományok hozzájárulnak a családi kötődések erősödéséhez, és segítenek a generációk közötti kapcsolat ápolásában is.
Pünkösd a keresztény vallásban és a magyar kultúrában is jelentős ünnep, amely a családi összetartozást és közösségi kapcsolatokat helyezi középpontba. A hagyományok, mint a pünkösdi locsolás, zöldágjárás, családi piknikek és vallási szertartások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez az ünnep különlegesen erősítse meg a családok közötti kötelékeket és az összetartozás érzését.
GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések
1. Mi a Pünkösd vallási jelentése?
Pünkösd a keresztény vallásban Jézus Krisztus mennybemenetele utáni ötvenedik napon ünnepelt esemény, amikor a Szentlélek eljött a tanítványokra. Ekkor kezdődött meg a keresztény egyház terjedése, így Pünkösd az egyház születésnapjaként is ismert.
2. Mikor van Pünkösd 2025-ben?
Pünkösd 2025-ben június 8-án lesz. Az ünnep minden évben más dátumra esik, mivel pünkösd ünneplése a húsvét dátumához kapcsolódik, és az attól számított 50. napon tartják.
3. Miért változik a Pünkösd dátuma minden évben?
Pünkösd dátuma évente változik, mivel húsvét ünnepének dátumához kötött. Húsvét pedig a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtölte után következő vasárnapra esik, így pünkösd mindig 50 nappal húsvét után van.
4. Milyen szokások és hagyományok kapcsolódnak a Pünkösdhöz Magyarországon?
Magyarországon a Pünkösd ünnepén több hagyományos szokás él. Ilyen például a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi locsolás, valamint a zöldágjárás. Emellett sok család közösen ünnepel a természetben, piknikekkel és családi összejövetelekkel.
5. Mit jelent a pünkösdi locsolás?
A pünkösdi locsolás hagyománya hasonló a húsvéti locsolkodáshoz, azonban itt a locsolás célja a termékenység és a frissesség kívánása volt. A fiatal férfiak virágot hoztak, és locsolóverseket mondtak a lányoknak. Ez a szokás a közösségi kapcsolatok erősítését szolgálta.
6. Miért fontos a Pünkösd a családok számára?
Pünkösd a családok számára egy lehetőség a közös ünneplésre. A hosszú hétvége ideális időpont a közös családi étkezésekre, kirándulásokra, valamint vallási szertartásokra. A hagyományok és szokások, mint a locsolás, zöldágjárás és családi piknikek, mind hozzájárulnak a családi kötelékek erősítéséhez.
7. Hogyan ünneplik Pünkösdöt a keresztények?
A keresztények Pünkösdöt templomi szertartásokkal ünneplik, amelyek során emlékeznek a Szentlélek eljövetelére. Sok helyen a templomokban külön miséket tartanak, és a hívek közösen vesznek részt az ünnepi eseményeken. Pünkösd a keresztény közösségek számára az egyház születését is jelenti.
8. Milyen ételek jellemzőek Pünkösd ünnepén?
Pünkösd idején a magyar hagyományos ételek közé tartozik a pünkösdi kalács, különböző sütemények és a tavaszi ételek, mint a friss zöldségek, saláták, és húsételek. A családok gyakran közösen főznek, és nagyobb étkezéseket tartanak.
9. Van-e valamilyen speciális vallási jelentősége a Pünkösdi hétvégének?
Igen, a Pünkösdi hétvége a keresztény egyház számára nemcsak vallási, hanem szellemi megújulást is jelent. A Szentlélek eljövetelével az egyház terjedésének kezdetét ünneplik, ami szoros kapcsolatban áll a keresztény közösségek terjedésével az egész világon.
10. Mi a különbség Pünkösd és Húsvét között?
Pünkösd és Húsvét mindkét keresztény ünnep, de más jelentéssel bírnak. Húsvét Jézus Krisztus halálát és feltámadását ünnepli, míg Pünkösd a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésére emlékezik. Pünkösd tehát a Húsvét utáni 50. napon van, és egy új szakaszt jelez a keresztény vallás történetében.
11. Lehet Pünkösdöt más országokban is ünnepelni?
Igen, Pünkösd nemcsak Magyarországon, hanem más keresztény országokban is ünnepelt vallási esemény. Az ünnep világszerte a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésére emlékeztet. Az ünneplés módja országonként különbözhet, de a vallási és közösségi jelentőség ugyanaz.
Ünnepek:
- Farsang
- Halloween
- Húsvét
- Húsvéti locsoló versek
- Anyák napja
- Ballagás
- Pedagógusnap
- Pünkösd
- Gyereknap
- Apák napja
- Versek gyerekeknek
- Versek mindenkinek
- Márton-nap
- Mikulás
- Mikulás versek
- Karácsony
- Karácsonyi versek
- Szilveszter- Újév
- Valentin-nap
- Köszöntések
- Idézetek lapja
- Névnapi köszöntések
- Névnapok
- Olvasónapló – Kötelező olvasmányok
- Miért kell- mihez kell- hogyan kell- mikor kell?
- Bizony – Kérdések és válaszok
